Olvassunk, hogy olvasson!!!
A rendszeres felolvasás megszeretteti az irodalmat, kialakul a gyermek olvasás iránti igénye. Az a kisgyermek, aki a könyvet, mesét megszereti, később is mindent el fog követni, hogy a számára még ismeretlen betűk egyszer csodálatos történetekké elevenedjenek.
„Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye.” (Tóth Tibor)
15 tipp, hogyan neveljünk olvasó gyereket…
avagy hogyan segíthetünk kisiskolásoknak az olvasás megszerettetésében?
Azt ma már szinte minden szülő tudja, hogy a mesélés és az iskolások önálló olvasása rengeteg pozitív hatással van a gyerekek értelmi- és érzelmi fejlődésére, tanulmányi képességeikre, eredményeikre és nem utolsó sorban a szülőkkel és kortársaikkal való kapcsolataikra.
6-10 éves kor
Kesztyűket felvenni, öveket becsatolni, védőszemüveget megigazgatni és vessük bele magunkat az olvasóvá nevelés egyik legrázósabb időszakába! A lelkes mesehallgató elkezdi az iskolát. Napi 8 óra intenzív tanulás után a háta közepére sem kívánja a könyveket, az esti táskaösszekészítős, leckeírós zűrzavarban gyakran elmaradnak a közös mesélések is, az önálló olvasás még nyögvenyelős és nehézkes… nem egyszerű helyzet. Pedig ebben az időszakban nagyon fontos, hogyha az önálló olvasáshoz még nem is jött meg a kedv vagy az önbizalom, az esti felolvasásokat ne hagyjuk abba!
Közös olvasás:
A kisiskolások a hosszabb tündérmesék, komolyabb gyerekregények, népmesék hallgatása közben már jóval kevesebb illusztrációt igényelnek, de annak minőségre itt is érdemes figyelni. A mesék, a felolvasás szerepe az irodalmi élmény mellett itt is hasonló, mint az ovis korú gyerekeknél. A napi feszültség feldolgozása, levezetése, egy jó kis esti sutyorgás a felolvasó szülővel a kislámpa fényében csodákra képes. Érdemes a több kötetes sorozatokba is belevágni (Rumini, Lengemesék, Zabaszauruszok, Mágikus állatok iskolája, Harry Potter…) ebben a korban, hiszen a kedvenc szereplők változatos kalandjai simán felveszik a versenyt a tv vagy internet kínálta lehetőségekkel.
A kisebbekhez hasonlóan a kisiskolásoknál is érdemes minél több verset is olvasni. Egyrészt vannak a könyvpiacon igen szórakoztató kortárs kiadványok, másrészt az iskolai magyarórán sem lesz baj, ha a gyerek nem ott találkozik először a vers műfajával.
Önálló olvasás:
Kezdő olvasóknak a nagybetűs könyveket ajánljuk, szellős sorokkal és jó sok illusztrációval. A történetek legyenek rövidek és jól követhetőek. Ahogy a gyerek egyre magabiztosabb, úgy cserélődik fel az illusztráció és az egyre tömörebb szöveg aránya.
Szintén kezdő olvasóknak érdemes minél több ismeretterjesztő könyvet is mutatni. Ezekben általában egy-egy témához rövidebb szövegek tartoznak jó sok színes, izgalmas képpel. A könnyen olvashatóság mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy színes-szagos ismeretterjesztő könyvvel az iskolai tananyaghoz is nagyobb kedvet tudunk csinálni.
A már tapasztaltabb, lelkesebb olvasóknál is kedveltek a (szülők számára sokszor feldolgozhatatlanul :D) humoros történetek. Kezdenek beszivárogni a krimik és a tudományos rejtélyekkel megfűszerezett történetek. A kortársakról szóló, iskolai konfliktusokat feldolgozó történetek vagy a sok illusztrációval ellátott vicces naplók folyamatosan dobogós helyeken vannak a magyar és nemzetközi könyvpiacon. A képregények között is érdemes szétnézni, ha nehezebben vehető rá a gyerek az olvasásra.
Fontos: ebben a korban se hagyjuk el a közös könyvtárazásokat, könyvesbolti portyákat! Válogassunk közösen a gyerekekkel olvasnivalót a család minden tagjának! Kisiskolás, kiskamasz korban megnő a jelentősége a saját választásnak. Előfordulhat, hogy számunkra érthetetlen, miért is választotta az adott könyvet, de legyünk engedékenyek és hagyjuk, hogy válogasson. Persze javaslatokat tehetünk és a tapasztalat az, hogy ha jól körbeszimatolunk a gyerekkönyves oldalakon vagy a moly.hu könyvértékelései között, találhatunk olyan könyveket, amelyek megmutatása után megnyerhetjük a bizalmat és kaphatunk esélyt egy-egy újabb ajánlásra.
10-14 éves kor
Ebben a korban előtérbe kerülnek a kortárs problémák (szerelem, egyén és közösség, iskolai bántalmazás, barátság, kirekesztés, tolerancia…). A hétköznapi szereplők csetlései-botlásai mellett népszerűek a különleges tulajdonságokkal, képességekkel rendelkező főhősök, a nem mindennapi élethelyzetek, történelmi regények, krimik, fantasy-k, disztópiák…
Fontos! Még ebben a korban is megőrizhető a közös olvasás! Egy 12-13 éves gyerek is igényelheti a szülővel közös irodalmi kalandozást, főleg, ha egy bonyolultabb nyelvezetű vagy történetvezetésű könyvről van szó. Nálunk pl. ez úgy alakult, hogy amíg a 11-12 évessel közösen több száz oldalas fantasy történeteket olvastunk, addig önállóan laza szövegű, sok illusztrációval tarkított könyveket vett csak kézbe.
A közös könyvtári és könyvesbolti válogatások mellett az egyre nehezebb terepen könnyíthetjük a dolgunkat, ha az ünnepi alkalmakkor sem felejtkezünk el a könyvekről. Ne engedjük, hogy könyvek nélkül múljon el a karácsony, szülinap… Persze itt is fontos, hogy jól gondoljuk át, hogy mit is választunk. Nyugodtan ajánljuk fel, hogy állítsa össze magának az ünnepelt a könyves kívánságlistát, de böngészhetünk a neten is jó ifjúsági könyveket keresve. Ismét felhívom a figyelmet a moly.hu-ra, ahol feketeöves molyok írják le véleményüket a művekről.
14-18 éves kor
Álljon itt hát néhány tipp, hogyan tudunk irodalmat szerető és értő gyereket faragni az olvasás csodájával éppen most ismerkedő gyerekekből.
- Ne csak a tankönyv legyen!
Gyakran előfordul, hogy a szülő délutánonként csak a tankönyv rövid szövegeit gyakoroltatja az elsőssel. Egyrészt a gyerek gyakran „csak” memorizálja a rövid szövegeket ahelyett, hogy olvasna. Másrészt az olvasást így csak egy kötelező feladattal azonosítja, amivel hosszú időre elvehetjük a kedvét a könyvektől. Válogassunk otthonra olyan könyveket, melyekben a szövegek és a képek aránya segíti a gyereket az aktuális olvasási szintjén a gyakorlásban, miközben a könyv története az irodalmat szeretteti meg vele.
- Válogassunk kortárs szerzők művei közül!
Mivel a kortárs művek nyelvezete közelebb áll a mai gyerekekhez, olvasásuk is egyszerűbb számukra. Természetesen ne hanyagoljuk el a klasszikusokat sem, de érdemes ezekkel addig várni, amíg biztosabban olvas a gyerek.
- A versekről se felejtkezzünk el!
Igyekezzünk a kicsiknek verseket is olvasni. Gyakran tapasztalom, hogy a szülők – talán saját iskolai élményeiknek köszönhetően – idegenkednek a versektől, viszont a gyerekek ösztönösen vonzódnak a ritmushoz, a rímekhez… Használjuk ki felnőtt fejjel a lehetőséget, hogy olyan mai magyar költők köteteit olvashatjuk, mint Lackfi János, Varró Dani, Kiss Ottó, Csík Mónika (és még nagyon sokáig sorolhatnám 🙂 🙂 és fedezzük fel a csemetével együtt a kortárs versek szórakoztató világát!
- Igyekezzünk elszakadni a fősodortól!
Jó, ha lépést tartunk a népszerű könyvekkel, és azt gondolom, ha egy gyerekkönyv több ezer kis olvasó tetszését elnyerte, nem lehet véletlen. DE! Lássunk túl ezeken a könyveken! Az igazi kedvenceket csak úgy találhatjuk meg, ha nem ragadunk le egy-egy sorozatnál akár évekre is. Soha nem látott mennyiségben várnak az irodalmi csodák a kis könyvmolyokra. Válasszunk bátran számunkra ismeretlen szerzőktől is, és neveljük kísérletezővé a friss olvasót is.
- Fogadjuk el, ha egy könyv nem tetszik!
Ha a megkezdett könyv nem tetszik a gyereknek, ne erőltessük! Lehet, hogy még korából kifolyólag nem tetszik neki a történet, és egy-két év múlva örömmel olvassa majd. De az is előfordulhat, hogy soha többé nem venné a kezébe. Nem baj! Hagyjuk, hogy kialakuljon saját irodalmi ízlése, élvezettel próbálgasson, mazsolázgasson a korának megfelelő művek között.
- Beszélgetés, beszélgetés, beszélgetés…
Az iskolában kiemelten fontos a gyerekek jó szövegértő képessége, hiszen csak úgy tudnak eredményesen tanulni, ha pontosan értik, mi áll a tankönyvben. Ezért is nagyon fontos, hogy igyekezzünk beszélgetni a gyerekkel az olvasmányairól, hiszen így pontos képet kaphatunk arról, megérti-e az olvasottakat.
- Cselezzük ki a kötelezőket!
Érdemes pár évre előre átnézni a kötelezők listáját, hátha van olyan könyv, amit esetleg egy-két évvel előre szívesen elolvasnánk a gyerkőccel együtt. Ilyen lehet például a Misi Mókus vagy a Tündér Lala. Hát nem jobban hangzanak ezek esti mesének, mint kötelezőnek? 🙂
- Az önálló olvasás nem helyettesíti az esti mesélést!
Amíg lehet, őrizzük meg az esti mesélést, felolvasást! Az önálló olvasás kezdetben igen megterhelő és az erős koncentráció miatt nem helyettesíti azt az ellazult, bensőséges „utazást”, amit a szülő meséje, felolvasása jelent. Arról nem is beszélve, hogy egy nyüzsgő, kihívásokkal teli, gyakran megerőltető iskolai nap után mekkora szüksége van a kis elsősnek, másodikosnak arra az esti 20-30 percre, amit a szülővel tölthet nyugalomban, szeretetben, összebújva egy jó történet felett.
- Járjunk könyvtárba!
A legegyszerűbb és egyben legolcsóbb csodafegyver, ha igazi könyvmolyt akarunk nevelni, a könyvtár. Ha eddig nem tettük meg, most itt az idő, hogy felmérjük a környéket, hol van a legközelebbi gyerekkönyvtár. Legyen a könyvtárazás egy állandó közös program, egybekötve egy jó kis játszóterezéssel, sétálással… Ha a friss „zsákmány” beszerzése után egy jó kis cukrászdás beszélgetés is belefér, garantáltan a könyvtár lesz a család egyik kedvenc programja.
- Könyvtárazzunk okosan!
Nem túl valószínű, hogy 3 hét alatt 5-6 regénnyel végzünk, és a kiolvasatlanul visszahordott könyvek elég lehangolóak 🙂 Válasszunk ki 2-3 regényt vagy verses kötetet, 1-2 esti mesélős könyvet, és ne feledkezzünk el a gyerek érdeklődési körének éppen megfelelő ismeretterjesztő könyvekről se.
- Anyának és Apának is jár a könyv!
A személyes példánál nincsen hasznosabb: válogassunk a könyvtárból mi is irodalmi muníciót, esetleg vitassuk meg a gyerkőccel, mit választottunk és miért. Beszélgessünk irodalmi élményeinkről, legyenek azok a friss olvasmányélményeink vagy gyerekkori kedvenceink!
- Járjunk író-olvasó találkozókra!
Érdemes figyelni a helyi könyvtár, ill. könyvesbolt irodalmi programajánlóit, hiszen egy-egy szerzővel történt személyes találkozás nagy mértékben segíthet abban, hogy a gyerekek ne valamiféle megfoghatatlan, távoli dolognak tartsák az irodalmat. Egy-egy Lackfi Jánossal, Nyulász Péterrel, Bosnyák Viktóriával vagy más kortárs magyar szerzővel töltött könnyed, vidám óra után garantáltan más szemmel tekint a gyerek a megismert szerzőkre és könyveikre.
- „Építsünk” saját könyvtárat!
Az állandó könyvtárazás mellett gyarapítsuk saját könyvtárunkat is. Pár havonta vessük be magunkat egy jó kis könyvesboltba, ahol kedvére nézelődhet, válogathat a kis könyvmoly.
A kezdő olvasóknak szóló könyvek általában barátibb árfekvésben kaphatóak, így akár 2-3 könyv is beleférhet a családi költségvetésbe. A könyv ne csak a karácsonyi, szülinapi ajándékozás része legyen! Engedjük, hogy a gyerek igazi olvasóhoz méltón saját magának válogathasson olvasmányt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem javasolhatunk neki válogatás közben, de a végső döntést neki kell meghoznia.
Sajnos szomorú tapasztalatom, hogy a nagyobb könyvesboltok eladóitól nem sok segítségre számíthat a gyerekkönyvet kereső család, így érdemes a vásárlás előtt szétnézni gyerekirodalmi oldalakon, ajánlók után kutatva.
- Olvasókuckót minden gyerekszobába!
Adjuk meg a módját: alakítsunk ki egy csinos kis olvasókuckót a gyerekszobában, ahol a gyerkőc kényelmesen játszhat, heverészhet vagy éppen „csinálhatja a semmit”.
Ha saját kis lapozgatós, olvasgatós könyvei oda vannak készítve, előbb-utóbb bizony olvasásra adja a fejét 🙂
- Ex Libris
Bevallom, jómagam ex libris-hívő vagyok. Számomra megható, ha egy több évtizede kiadott könyvben megtalálom a könyv első tulajdonosának névre szóló kis matricáját. Annak a könyvnek számomra lelke van. Szép hagyományt indíthatunk el, és az olvasás fontosságának érzetét erősíthetjük kis könyvmolyunkban, ha saját ex libris matricát vagy pecsétet készítünk neki, és frissen szerzett könyveibe azt közösen beleragasztjuk. (Forrás: https://egigero.hu/)