Bemutatkozás

Is­ko­lánk Szé­kely­ud­var­he­lyen, a Beth­len lakó­ne­gyed­del egyi­dő­ben, 1978-ban lé­te­sült. Az ak­kori ipa­ro­sí­tási és be­te­le­pí­tési po­li­ti­ká­nak kö­szön­he­tő­en a 80-as é­vek vé­gé­re Har­gita me­gye leg­na­gyobb lét­szá­mú is­ko­lá­já­vá vált.

Az 1989-es for­du­lat után sze­ret­tünk volna meg­válni a 6-os szám­tól, és 1990 már­ci­us 31-e óta a „nagy fe­je­de­lem”, Bethlen Gábor ne­vét vi­se­li az in­téz­mé­nyünk. Az ő szelle­mi­sé­gé­ben is ne­vel­jük- im­már em­ber­lép­té­kű­vé zsu­go­ro­dva- a va­la­mi­kori tanít­vá­nya­ink gye­re­ke­it. Fon­tos­nak tart­juk a gyer­mek­köz­pon­tú ok­ta­tási stra­té­giák hasz­ná­la­tát, az ide­gen nyel­vek el­sa­já­tí­tá­sát, a szü­lő­föld meg­is­me­ré­sét, a hagyo­mány­ápo­lást, a kör­nyezet­vé­del­mi ne­ve­lést, va­la­mint az ele­mis­ta cso­por­tok dé­lu­táni fog­lal­koz­ta­tá­sát.

35 é­ves fen­nállá­sunk alatt szám­talan si­ker­nek örül­het­tünk. Pe­da­gó­gu­sa­ink el­hi­vatot­tsá­gá­nak kö­szön­he­tően si­ke­rült meg­fe­lel­nünk a min­den­kori új ki­hí­vá­sok­nak, és a ta­nu­lók több­sé­gét a meg­fe­le­lő szin­tű kom­pe­ten­ciák­kal fel­vér­tez­ve át­adni a kö­zép­is­ko­lák­nak.

Is­ko­lán kí­vüli te­vé­keny­sé­geink­kel a ta­nu­lók egyé­ni ké­pes­sé­geit igyek­szünk fej­lesz­te­ni. Gyü­möl­csö­ző test­vér­is­ko­lai kap­cso­la­to­kat ápolunk a ma­gya­ror­szá­gi Tö­rök­bá­lint Zimán­dy Ig­nác Ál­ta­lá­nos Is­ko­lá­já­val és part­ner­sé­gi együtt­mű­kö­dé­sünk van több más in­téz­ménnyel. Táv­lati cél­ja­ink közt sze­re­pel az is­ko­la tár­gyi fel­té­te­le­inek mo­der­ni­zá­lá­sa, a tan­esz­kö­zök gaz­da­gí­tá­sa, va­la­mint a ta­nu­lás él­mény­sze­rűb­bé és ha­té­konyab­bá té­te­le.

Névadónk Bethlen Gábor

Bethlen Gábor személyében tiszteljük az el­ső ma­gyar ura­lko­dót, aki nem csekély sikerrel kereste, s részben meg is találta a kiutat a fe­u­dá­lis állam korlátokká vált keretei közül, egy kor­szerű politikai rendszer kiépítése felé.

Ke­mény János, egykori apródja, a XVII. század er­dé­lyi magyar emlékírás klasszikusa azt írta Önélet­írásában, hogy Bethlenhez hasonlót „Mátyás királytól fogva és István (Báthori) királyon kívül nem hallatott, nem is remélhetni.”

Ki is volt valójában ez az államférfi, akit írók, költők és művészek örökítettek meg életében és halála után egyaránt? A kérdésre, hogy miért is tartják számon Bethlen Gábort történelmünk legnagyobbjai sorában, a válasz nem is olyan könnyű. Mindenek előtt ki kell domborítanunk, hogy a fejedelem roppant nehéz nemzetközi körülmények közepette, a két nagyhatalom a Habsburg és Török Birodalom közötti állandó háborúskodás és terjeszkedési politika ellenére, nem csupán megőrizte, hanem meg is szilárdította Erdély függetlenségét, gyarapította e kis ország nemzetközi tekintélyét.

Életképeinkből
Kiemelkedő eredmények